A második albummal, a Weapons of Warfarrel ismertem meg az amerikai Delivernce-et. Nagy kedvencemmé vált ezzel a csapat és el is kezdtem keresgetni korábbi és későbbi albumait. Most a bemutatkozó egyszerűen Deliverance-re keresztelt albumot mutatnám be pár sorban. Az első érdekesség a csapatról talán az lehet, hogy egy vallásos, keresztény fiatalokból álló metál bandáról van szó. Az általam ismert hasonló bandák egytől egyik mind egész jó munkásággal bírnak, nagyon jó kis csapatok, akik a fene gondolná de igazán értenek a metálhoz és úgy gondolják hogy a gyűlölködéshez, háborús témákhoz (a satanos dolgokhoz ) szokott thrasher füleknek lehet még újat mutatni. A zenén  érezhető egyfajta visszafogottság. Nem ész nélküli eszeveszett szövegköpködős gyűlöletmassza az amit a Jimmy P. Brown énekes által irányított banda képvisel. Jól felépített gyors témák, amiket zakatolós, középtempós headbang részek váltanak. Mondanom sem kell, hogy dallamok bőven találhatók az albumon. A bay-areás hatás tagadhatatlan. Power metálos dübörgős headbangre ingerlő témákban sincs hiány és a fülberagadós refrénekre is akad példa: Deliverance, No Love. Aki szereti a sűrű riffelést, annak ott a Blood of The Covenant. Igazi szélvész dal, az album leggyorsabb menete. A Jehova Jireh  Ájron Méden-es kezdő dallamai után egy poweres középtempós himnuszt kapunk, amit a Temporary Insanity lassabb öt és fél perce követ. Egy kis kedvesség a doom metál szerelmeseinek, de csak pár pillanatig, mert tovább dübörgünk miután felkapcsoltak magasabb sebességre a fiúk, aztán doomosodunk és ismét gázpedál. A zárótétel az Awake amit a gonosz hangjaival felvezetett jól megkomponált rifftenger követ. Nagyon jó bemutatkozó album. Az 1989-es kiadás után (Intense Records) 2008-ban újra kiadásra került (Retroactive Records) az album pár bonusz dallal (A Space Called You, Attack). Az 1990-es Weapons egy még erősebb anyag, amire szintén meg kell emlékeznem a jövőben addig is DELIVERANCE 1989-ből!