A brit Acid Reign-nek óriási szerepe van abban, hogy nagybetűs THRSAHER lettem. Amikor láttam a The Fear album harmadik tételére, a Humanoinára készült csippet, akkor teljesen megörültem attól a hangulattól ami a koncerten forgatott klippben láttam. Aztán jött az első nagylemez, ami örök kedvencemmé vált az első hallgatás után. Imádom a kapkodós témáikat és a darálós riffeket, amiket óriási moshos tempók váltanak. Howard Smith azaz H hangja pedig nagyon jó párost alkotnak a zenével. Furcsán hatna egy hörgő, vagy mélyebb tónusú üvöltöző harcos. A rövid bohóckodós intro után, amiben a Moshkinstein Ep nyitó témájával és egy kis hülyüléssel találkozhatunk indul a Reflection Of Truths darálása. A dal Money kórusa alá akkora témát pakoltak, hogy azt nem lehet léggitározás és fejrázás nélkül kibírni! Megunhatatlan. Frankó „nyikorgós” gitárszóló és  ismét kalapálós tempó. Az Insane Ectasy ott folytatja, ahol a Reflection befejezte…kalapálás, mosh, tamok, mosh és imét hatalmas mosh témák. Nem véletlenül volt a bemutatkozó Ep címe Moshkinstein. Szakértői a fiúk a táncoltatásnak. Harmadikként itt van a Humanoia amiről már mindent elmondtam (a youtubon megtalálható). A negyedik címadó dal már felhagy a gyors témákkal, inkább a dobok kerülnek az előtérbe. Húzós, lassú, bólogatós témájával kicsit visszavesz az album kezdeti lendületéből. A több mint nyolc perces dalban sűrűn pakolt ütemek váltják egymást. A Blind Aggression sem mondható rövidnek a maga 6:43-as hosszával. Ez már ismét a jól bevált recept szerint készült szerzemény. Adam Lehan és Kevin Papworth riff felelősök kitesznek magukért. Igyekeztek minél több ötletüket belepakolni ebbe a dalba is, amitől talán kicsit szétesőnek tűnhet, de ez csak első hallásra tűnik így. Ez egyszerűen az Acid Reign sajátossága. A Life in Forms ismét dübörögős, középtempós dal. Aztán  jön az All I See amiben a felvezető riffek biztosítanak arról, hogy itt bizony tekerés és „tánc” lesz. Imádom Mark Wharton sűrű kalapálós dobtémáit. A dal egyenes folytatása a Lost is Solitude ami a végére téma halmazzá alakul, a közepén egy szélvésszel, hogy aztán lassan lecsendesedjen. Beszerezhető az album a Moshinkinstein Ep-vel kiegészített változata de ha minden igaz akkor a Lost and Found Records készül újra-újra kiadni ebben az évben. Állítólag új borító, jobb hangzás és más finomságok is várhatók. Tátott szájjal várom. Érdekesség, hogy a kalapálós dobos és Adam Lehan sűrűn riffelő megfordult a doom-os Cathedralban.